Szörnyű kamaszkor – hányszor hallottuk ezt mi magunk, hányszor mondják ezt szülők, jó szándékú nevelők, tanárok. De milyenek ezek a kamaszok? Miért olyan szörnyűek?
A férfi színészek hitelesen játsszák el a félig férfi, félig női szerepeket, ami nem lehet egy könnyű vállalkozás. Mozdulataik nőiesek, ám hangjuk, tekintetük férfias
Talán közhelyes társadalomkritikai húrokat pengetni egy diliház ajtain belül, de amennyiben ez szerencsésen találkozik az iróniával, a gúnnyal és némi szürrealizmussal, akkor
Híres magyar öngyilkosokat sorolnak a földalatti Városliget nevű állomásán várakozók: Széchenyi István, Teleki Pál, József Attila (a hivatalos irodalomtörténet szerint
Az egyszeregynél is egyszerűbb cselekmény egyébként is csak arra lenne való, hogy Hajdú István, Szakács Tibor és Magyar Attila felhőtlenül kibontakozhasson, ám sem rendezője,
„Csákányi, magának ezer arca van” – mondta egyszer Marton Endre, a Nemzeti hajdani igazgatója, amikor Csákányi Eszter még csak stúdiós korszakát élte. Ez azóta már egy