Egy 1976-ban hirtelen felindulásból, Vallai Péter agyából kipattanó előadás elevenedik fel az előtérben, ahol a színházról folytatott rövid felvezető szóváltások után

Sorsok életképekben. Mindenki felfedezheti magát a K. V. Társulat drámájában, amely bepillant életünk számos rétegébe, problémájába, kezdve a kamaszodás lélektanától a

Hogy mi is lehet ebből a sablon meséből a tanulság? Például, hogy milyen fontos dolog is a megbocsátás és a türelem. A leghangsúlyosabb azonban az, hogy a külső, testi

Az előadás részleteiben is nagyon hatásosan megragadja és átadja a történet miliőjét. A kezdő, irodai jelenetben klaviatúrát püfölő kollegák még beszélgetés közben is

Szilágyi László és Zerkovitz Béla 1926-os művét azon túl, hogy szinte kivétel nélkül minden drámaíró megirigyelhetné, minden rendező színpadi álma is lehetne. Mondhatni

Légy, ami vagy. Talán a legmélyebb közhely valamennyi hasonló mondat közül, amely szinte könyörög a komédiában való kiteljesedésért. Molière, kapván a lehetőségen egy

Jelképes és játékra alkalmat adó krétanégyzet jelképezi a cellát, amelyben Szókratész, a nagy athéni filozófus utolsó éjszakáját tölti. A harmadik kakasszóra kell a

Azt hiszem, sokunknak feláll a szőr a hátán, ha bármilyen kontextusban meghallja a „társadalom” szót, ezt a lényegében megfoghatatlan, és gyakran a szimpla nagyotmondás

Spiró mára a poros, szocreál hangulatú kis magyar drámák mesterévé vált. Egyedi stílusát magán az összetéveszthetetlenségig viselő kétszereplőse, akár

A Katona József Színház 25. évadát ünnepelve mutatta be nagyszínpadán a Macbethet , amit már az előző évadban beharangoztak, így sokan kíváncsian, a szokásos elvárásokkal