Idei harmadik bemutatóját tartotta a Katona József Színház. Ezúttal Ödön von Horváth egy századelejei (1929) darabját vitte színpadra Ascher Tamás. Egy tartalmasan

A Trainspotting ot mindenki látta, felesleges elmesélni, de azért mégis. Egy fiatal skót drogélvező, Renton szemszögéből élhetjük végig egy ötfős baráti társaság

Az alkotókat illetően nem értem, miért futnak olyan fölösleges köröket, hogy megpróbálnak egy konkrét, relatíve logikusan végigvezetett, és némileg rózsaszín ködökbe

1907, Mária utca, Pál utca - ide lépünk be, és ez a tér nagyon is él, a szó többszörös értelmében: gyerekek (fiúk) bandáznak szerte, hegedűszó, beszélgetnek egymással,

A színlapon ugyan burleszk szerepel, ám bohózat válik Woody Allen Semmi pánik (eredeti címén: Don't Drink the Water ) című drámájából. Nézzük most csak ezt a bohózatot,

Sylvester Lévay és Michael Kunze minden patetizmustól mentesen, már-már tabusértésszámba menően közelíti meg a művészi és zsenilét kérdését, amennyiben megfosztja a Nagy

A Magyar Színház Fel is út, le is út című előadása tulajdonképpen egy, a 19. század idején játszódó szalonbohózat. Az alapkonfliktus abból adódik, hogy Bois D’Enghien, a

Azt meg lehet tanulni középiskolában, hogy Szophoklész egy drámaíró zseni volt, és a Thébáról szóló trilógiája mély emberi, hitbéli, és állambéli kérdésekkel

Az előadás pompásan kettéválasztható a két felvonás mentén. Az elsőben még nagyon nem érezte Michael Kunze, a dalszövegek atyja, hogy mekkora szeletet kíván nézőseregük a

A forradalom maga a romantika! E szó hallatán kiben ne visszhangozának Petőfi lánglelkű kávéházi szónoklatai, az „Egy gondolat bánt engemet”, a pesti srácok diadalmas