Nem, nem 1950-ben vagyunk (legfeljebb a történet szerint), hanem 2011-ben, a Győri Nemzeti Színházban, az Állami Áruház című, "retro-operettnek" kinevezett műfajú zenés

Gábor diák lába előtt bár ott hever az egész világ, hiszen fiatal és erővel teli, de neki mégiscsak egyetlen vágya van, Gül baba, Buda helytartójának egy szem,

De igazán az sincs. Egy feltörekvő sanzonett (Pünkösdy Kató) játszik se veled-se nélküledet egy zongoristával (Dorozsmay Pista), az elmaradhatatlan _harmadik_ pedig a sanzonett

Mert ez a történet azért rólunk szól, még ha nem is itt és most, hanem a magát hercegnővé taktikázó Cecílián és a különféle helyzetekből frappánsan kikerülő Miskán

Miután zárt függönyök előtt meghallgatjuk Lehár Ferenc az est zenei világának változatos hangulatát felvezető nyitányát, egy meglehetősen furcsa látvány tárul elénk a

Kevés dologban lehetünk biztosak manapság, de abban igen, hogy – a szabályt erősítő néhány kivételtől eltekintve – az operettek dramaturgiája a megszokott módon alakul. Az

Az operett egy varázslatos világba vezeti az embert: egy olyanba, amelyben szabad utat kapnak az érzelmek, amelyben a végén mindig minden jóra fordul, amelyben a jók elnyerik

Gyorsan leveszi a lábáról a publikumot Offenbach operettje, hogy aztán egy laza, szatirikus történetben körbejárja a romlatlan élet álságos boldogságát. Az előadás az emberi

Az első pillantásra impozáns monumentalitással támadó előadás az első néhány porhités után megadja magát a zenés színjátszás szinte valamennyi kliséjének, és

Nem árul zsákbamacskát a Szegedi Szabadtéri Játékok keretein belül létrehozott operettprodukció, a Cigányszerelem : Bodrogi Gyula, Molnár Piroska, Stohl András, Gesztesi