Boldogság pozsgásan piros arcának keresése nem több-e, mint megtalálni, mi szűnknek legkedvesebb: aránkat s urunkat? Mit nekünk te gondolatnak vadregényes tája, ha csizmánk

Az előadás kezdetén jeleneteket látunk a Marmeladov család életéből. Megismerjük a megbízhatatlan, munkakerülő apát, a tüdő- és idegbajos, de küzdő és gondoskodó

Eddie – eredetileg Eddie Carbone, de itt csak Eddie – dokkmunkás, de ez nem is annyira fontos. Elvei vannak – ez már annál inkább – becsülete van, ígéretei vannak, korrekt,

Tadeusz Słobodzianek nem háborús történetet ír, noha az események pontosan követhetők. Słobodzianek nem hirdet ítéletet, nem tör pálcát senki felett – s Máté Gábor

A történet főszereplője, Fehér Vince, egy színházi társulat vezetője, amely a csőd szélén áll. Támogatásra van szükségük, amelyet egy gazdag „művészetpártoló”

Übü nagy herceg volt, aki most nagy szegénységben, valahol vidéken tengeti napjait. Nyoma sincs már a régi szép időknek, amikor még nem a kertet kellett gondoznia, hanem az

A szolnoki Szigligeti Színház igazából nem vállalkozik többre, mint hogy az Adáshibá ban Szakonyi Károly által felvázolt lehetséges válaszokat egy képben felvázolja, és

Harpagon öreg, már jóval hatvan fölött jár, de csak gyűjti és gyűjti vagyonát, egykedvűen számba véve életének cselekedeteit, egyedül pénze iránt táplálva forró

Jeanne d'Arc – Johanna – pedig csak erre tud apellálni, semmi másra. Pásztorlány, akinek hite van, egyebe semmi. Ereje nem a testből, hanem a szellemből, kitartása nem

Csakhogy ebbe a jól kitalált, vizuálisan - a vetítéstől eltekintve - egységes keretbe egyszínű figurák vannak terelve. Márpedig elég visszás egy összetett keretben egyféle