Nem gondoltuk volna, hogy a Hamlet tud ennyire követhető, élvezhető, akciódús és izgalmas lenni.

A 20. századi történelmi tragédiák legnagyobb tragédiája, hogy ezerszeri feldolgozás-kísérletük jócskán immunissá tette a közönséget az újbóli átérzésre.

A Várj, míg sötét lesz egyértelműen Kovács Patrícia jutalomjátéka.

„Szerintem a színházban nagyon fontos az új történet.”

"Nem interaktív színházról van szó, hanem egy viszony boncolgatásáról."

Vidnyánszky rendezését áthatja a végső leszámolás fogösszeszorítása.

Szikszai Rémusz Veronájában a szerelem is egyfajta szélsőség, ami legalább olyan távol esik a higgadt gondolkodástól, mint az erőszak.

A szűk másfél órás, de így is hosszadalmasnak tűnő produkció humoros próbál lenni, de leginkább vontatottra sikerült, annak ellenére, hogy Csányi Sándor mozdonyként vontatja.

Mintha az újító szándék nem az érthetőséget szolgálná, inkább az újító szellemű szülőket nyugtatná: újító szellemű előadásra hozták gyerekeiket.

A Stereo Akt legújabb előadása azt jelenti ki: tökéletlenek vagyunk. S mert ez nem túl sok, addig csűri-csavarja, míg végül nem állít semmit.