Az előadás – a szöveg és a rendezői jelek mellett – alapvetően a színészi játékra épít, és ebben az esetben van is mire.

Érdemes lett volna ezt az egész előadást sokkal jobban átgondolni, és nem csak a masinériát pörgetni.

Az Y és Z generációról olvasott szociálpszichológiai tanulmányok horrora után megnyugtató érzés ennyi profi és elhivatott fiatalt látni együtt.

A nagy ívű alkotói gondolat művészről és művészetről önmagában izgalmas, azonban a nézőig nem jut el. Egy írás ruhatártól ruhatárig.

Kováts Adél színházvezetőként is szeretné megőrizni azt a jó helyét a világban, amelyen emberként és színészként jelenleg áll.

A Makbett színpadi világában az alvilág helyére az altest, a hatalom őseredeti akarása helyére a mindent akarás embrionális, narancsszínű akarata lép.

García Lorca utolsó drámájának erejét ugyanez a zártság adja: a férjét elvesztő Bernarda Alba a nyolc évnyi gyász idejére magára és háznépére zárja az ajtót. „Nyolc évig tart a gyász, s addig ebbe a házba szellő se fújhat be az utcáról. Úgy kell majd élnünk, mintha…

Eric Bogosian és Jose Saramago szövegei az alkotók kezei között messze több lesz egy ütős one man show-nál az élet értelmetlenségéről. Az előadás a látszat ellenére nem a zsidó-keresztény valláskör alapvetéseit bontogatja el - ami eleve egy súlyosan idejétmúlt gesztus…

Mielőtt még nagyon belemelegednénk abba az idevágó esztétikai (juj!) kérdéskörbe, hogy mi történik a befogadás szabadságfokaival akkor, amikor egy műalkotás éppen az, aminek mondja magát, vagyis amikor sorvezetőt is ad önmagához, gyorsan szögezzük le, hogy a Point of You a maga…

Karinthy Mártonnal beszélgettünk bizonyításvágyról és pánikról; arról, hogyan lehet megmaradni harmincnégy éven keresztül magánszínházként, és mit gondol a színház jelenlegi szerepéről.