A Sirály színháztermének fehér oszlopai közt erősen színházi kötődésűek maroknyi csapat gyűlik össze a Baróthy angyalai névvel illetett estre. A "marok"-ba beleférnek

A Szabad-ötletek jegyzéke egy gigantikus asszociációs folyam, amelyben József Attila minden egyes gondolatát mindenféle formai és tartalmi követelmény és korlát nélkül

Ugyanis – sok más mellett – arról szólt, hogy _mi a feladata_ a színházi formának egy adott társadalmi közegben, hogyan tehető hasznossá akár egy kisebb, egyetlen

Tizenketten vannak a színpadon, mindannyian hófehérben, a prózát gyakran mintha városi legendát mesélnének öltik egymás szavába, a lírában pedig vélhetően valamennyien

Már csak azért is ígérkezik ez különlegesnek, mert Vörösmarty versei kortárs alkotásokkal találkoznak. De hogy tulajdonképpen miért lettek egymáshoz passzintva a nagy

Ezt kérdezi Csákányi Eszter a Csákányi-Kulka est egyik dalában. A kérdés valóban jogos, az estét illetően, legalábbis részben. Az est témája ugyanis dalok (főként

Nem színházi, inkább irodalmi, összművészeti happening Lackfi János és Lovasi András, valamint a Véletlen zenekar felolvasós-sztorizós-zenélős kétórája, ahol Anyám

Ami az előadóestet illeti, Hobo József Attila és Faludy György verseiből is összeállított egyet-egyet, és ezekkel járta az országot. A _Circus Hungaricus_ban azonban éppen

Naturalizmus, dekadencia, testiség, dehumanizáció. A modern kornak jellemzője ez a pár szó (amelyek szerencsére azért nem fedik le teljesen a valóságot). A Bárka Színház

Cigányzenei alapra elénekeltetni a harmincas-negyvenes évek filmslágereit, kupléit és sanzonjait a magyar pop-underground (értsd: nem kommersz popzene) legkiemelkedőbb előadóival