Ha nézőnk ezen az estén a Mexikó-Argentína meccs helyett inkább a színházat választotta, pontosabban a Városmajorban vendégeskedő kassai Thália Színház előadását, akkor

Latex bőrcuccokban punk és lightrock zenére előadni egy Katona József–Spiró György-drámát elég meredek, de miért pont így ne lehetne. A hatalomba beleőrült emberek

Klasszikusok, modernek, kortársak, drámai és filmes jelenetek parafrázisai, humoreszkek találkoznak a színpadon Novák Eszter rendezésében, a tatabányai színészek

A gondolkodó ember kénköves keserves útján mindenképpen belebotlik olyan kérdésekbe, amelyek a saját határairól szólnak. Ezek gyakran a valóság és képzelet határait

Gumicsónak? Extrém úszógumi? Traktorgumi? Valami nagy, fekete abroncsot vonnak, húznak, tolnak, szenvednek át és át a füstös színen a vihar hangjai közepette Frenák Pál Seven

„Mert kell egy hely, hol minden szellem látható, / Mert kell egy hely, hol minden szólam hallható. / Mert kell egy hely, hol nem fáznak a csillagok, / Mert kell egy hely, hol

Múlt és jelen csap össze egy nem látható, de az első pillanattól érezhető dimenzióban, amelytől az előadás hasonló hatást ér el, mintha egy pszichothrillert néznénk:

Aki a „musicalfantázia” műfajmegjelölés alatt amolyan operaházfantomjás produkcióra számít a Contact esetében, az meglepve tapasztalhatja, hogy egy megveszekedett énekhang

Bámulnak felfelé az emberek. Nem kicsit, hanem nagyon bámulnak: mozdulatlanul, meredten, semmivel sem törődve, tán csak egy-egy pillanatra visszatérve a valósághoz, majd folytatva

Alföldi Róbert rendezésében nem elég a Bánk bán aktualitását hangsúlyoznunk, hanem sokat kell beszélnünk könnyedségről, humorról, egyértelmű érthetőségről, ami