• 14.00: Megnyitó
• 14.15: Csíksomlyói Passió (részlet), A Bázakerettyei Pszichiátriai Betegek Otthona és Rehabilitációs Intézete színjátszói, Rendezte: Lázár Péter

A helyzet eléggé „lankasztó”. Szeretnénk hinni, hogy a történet a 14. századi reneszánsz Anglia sajátja, de nagyon úgy tűnik, hogy nem. Shakespeare drámája időtlen, ami

„Lassan járj tovább érsz”, „Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik”, és még sorolhatnám a mondásokat, de igazából semmi közük az előadáshoz. Elsőre jól

Helyesen ismerte fel a kaposvári színház vezetése, hogy a cigányok társadalmi státusa, az együttélés, a kulturális különbségek, az előítéletek és az úgynevezett

Nincs is talán hálásabb feldolgozandó téma, mint a házasság szent, ámbár annál bonyolultabb intézménye, és a páros lét viszontagságainak, a nő-férfi örök ellentétnek

Lukas cipővel, feslett felöltővel és zálogjeggyel teli zsebbel nyílik a művészet míves kapuja, mert mi más adhatná a filozófiához az alaphangot, mint a korgó gyomor? A

Ezt az előadást még nem láttuk.

A különféle dogmáknak való megfelelés vagy élés deformáló hatása mindig jó téma. Apropója lehet olyasmik boncolgatásának, mint az élettől való menekülés,

Bujtor István veszprémi színigazgatóként és rendezőként olyan anyaghoz nyúlt, amelyet kívülről-belülről ismer: a Száll a kakukk fészkére című Ken Kesey-regény (illetve

Hogy Frank Wedekind A tavasz ébredése című művéből miért kell musicalt csinálni, végül is érthető: a kamaszok szexuális és személyiségproblémái, a felnőttekkel