Ugyanakkor szó sincsen róla, hogy a Földszint 2. Színház befelé forduló önigazolás-keresésbe kezdene a meglévő párhuzamok örvén, egyáltalán nem. Egy történetet mesél el
Urbán András rendezésében mindkét világot, intézeten kívül és belül, az őrület és a szexualitás uralja. Mindjárt a felütéssel próbára teszi a folyamatosan érkező
Mindez szemtelenül egyszerű és játékos térben megy végbe: a Maladype-bázis nagyszobájának parkettáját egy mesekönyvszerű rajz borítja (Salvador Dalí Gala és Dali az égben
Hiszen érvényesülni kell. Hiszen szeretet kell. Hiszen népszerűség kell. Hiszen versenyezni kell másokkal, és az eszközöket ki kell használni. Hiszen ahhoz, hogy a hitem szerint
A drapp nőnek mégis hiányzik. Nem is csak a szex, de a közös nevetések is, hogy néha még főztek is együtt, vagy társasoztak, és lehet, hogy rikító ruhadarabokat volt képes
A három táncosból és két zenészből álló alkalmi társulat sallangok nélkül szeretne beszélni: sem díszletet, sem karakteres világítást nem használnak a jelenetekben, pedig
Molnár Ferenc száztizenegy éve kötetbe rendezett humoreszkjeinek címszereplője Józsi, egy enfant terrible , igazi rövidnadrágos óvszerreklám. Az egy-egy jelenet erejéig a
A kortárs zene egy olasz zeneszerző, Simone Fontanelli műve, és a kölni ősbemutató után másodszor a Kolibri Fészek szobaszínháznyi terében szólal meg, mégpedig Rozmán Lajos