A történet három női főszereplőjének, a hű Dorisnak, a még másodvirágzására éppen feleszmélő Idának, és a fűben-fában új szeretőjét kereső Lucille-nak
A történet három női főszereplőjének, a hű Dorisnak, a még másodvirágzására éppen feleszmélő Idának, és a fűben-fában új szeretőjét kereső Lucille-nak
Itt mindenki elbeszél egymás mellett. A férfi, aki mérnök Amerikában, most hazatér, hogy megkeresse azt az embert, aki megsúgta neki: rajta van a listán – disszidált, de most
Számvetés. Hogyan éltem? Miket tettem? Volt-e értelme az egésznek? Vajon jó döntéseket hoztam? Őszinte voltam? Egyáltalán: mi az a jó, és mi a rossz? Ki dönti ezt el? Van-e
„Mindketten képkereskedők vagyunk, nézem ezt a képet, ahol egy görnyedt nő ül egy széken, az a címe, hogy Bánat, és egyikünk sem tudná megmondani, hogy miért nem jó.”
Az elidegenítés hat leginkább a rációra, vélte Bertolt Brecht, hiszen a néző így képes a lehető legtisztábban befogadni az üzenetet. Színpadi műveit ezen elvnek, az epikus
A hrabali világ, a kisemberhősök tragikomikus élete, melyben egyszerre van ott az egyszerű ember együgyűsége és bölcsessége, ám a kisszerű és a groteszk mögött alapvető
Ötvenegy évesen, az 1956-ot követő tízesztendős publikációs embargó alatt, éjszakáról éjszakára, gyakorlatilag az asztalfióknak írta Örkény István Macskajáték című
A Pisztrángötösben benne van egy emlékezetesen jó előadás lehetősége, hiszen adott Thomas Bernhard igen jól felépített, bár kissé közhelyes, de mégis élvezhetően, némi
Jelképes és játékra alkalmat adó krétanégyzet jelképezi a cellát, amelyben Szókratész, a nagy athéni filozófus utolsó éjszakáját tölti. A harmadik kakasszóra kell a
Egressy Zoltán Portugál című darabja évek óta hatalmas sikerrel fut a Katonában, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy színész, író és rendező egyaránt beletalált