Mesejáték? Dráma nélküli dráma? Emberiség-allegória? Mennyei színjáték? Paródia vagy valóság? Urbán András és társulata, a Kosztolányi Dezső Színház Tolnai Ottó

Nem igazán lehet elképzelni, hogyan fér el a meglehetősen nagy helyigénnyel bíró nagyváradi Anconai szerelmesek az Esztergomi Várszínház aprócska színpadára. Mondjuk úgy,

Az autista gyerekek naplóiból összeállított szövegkönyv, ha szó szoros értelemben véve drámaként nem is, de összetett és változatos belső monológként hibátlanul

Ehhez pedig plasztikus helyszín egy temető, ami a városokban szinte az egyetlen olyan hely, ahol minden körülmények között nyugalom van, és ahol az embert óhatatlanul arcul

The Doors, Rolling Stones, Deep Purple, szóval vannak rockerek, meg mellettük szado-mazo cuccba öltözött perverz vadmacskák, van sátánista, de akad még hippi is. Meg mellettük

Krámer György táncelőadásában a Rómeók és Júliák csupán utalásféle az általa választott és végig szem előtt tartott férfi-nő tematikára, azonban a két nem közötti

„Élő és aktuális színházat csinálunk, hogy felvethessünk a huszonéves fiatalok belső világával kapcsolatos alapvető, de tabuként kezelt kérdéseket. Ehhez igazítjuk a

Némi off- Hamlet tel indul a sepsiszentgyörgyi társulat előadása, amikor is olyan jelenetek elevenedek meg a színpadon, amelyeket Shakespeare, igaz, nem írt meg, de egy lehetséges

Kabaré. Mármint az előadás műfaja, ha átgondoljuk. Nem hagyományos, hanem progresszív kabaré, de a legjobb fajtából. Értelmes, okos kabaré, amely szórakoztatva reagál nagyon

Faust belső harca, megismerésvágya, áruba bocsátott lelke egyetlen pillanatnyi boldogságért cserébe örök. Annyira örök, hogy akár ma is megtörténhetne. Minden bizonnyal így