A Bubik István Stúdiószínpad műsorán egy újabb történelmi témájú dráma kapott helyet. Középpontjában két, a 16. században trónra került királynő, Stuart Mária és

Kár, hogy a színpadon önazonosnak, rezignáltan indulatosnak és hitelesnek tűnő Verebes Istvánról pont tudjuk, hogy a minap lett színigazgató a Mikroszkópon, márpedig az

Felütésként egy Ady-vers található a Szegedi Kortárs Balett Homo Hungaricus című előadásának műsorfüzetén. A hőkölés népe a vertnek született nemzetről beszél, és

A lejárt szavatosságú haknikabarék illata csapja meg orrunkat nem sokkal azután, hogy az első jelenet megkezdését követően sokat sejtető csönd uralja el a nézőteret. Az

Egy vasra vert Hyppolita a záróképe az egri színház Szentivánéji álom című előadásának. Hogy hogyan került rá a bilincs, azt nem tudjuk meg az amúgy igencsak

A krétával falra rajzolt zongora, hangjegyek, kávéházi asztalok, önkényuralmi jelképek adják a Seress Rezső életéből készült Müller Péter-dráma keretét a Komáromi

Kovács Lotti
Az, hogy ez a lendület nem tud kitartani már az első felvonás végéig sem, talán leginkább a dramaturg hiányával magyarázható, akinek szükségessége főként

A kaposvári Csiky Gergely Színház előadásnak álcázott társasjátéka ideális lehetőség arra, hogy minden néző végre megvalósítsa azt, amit a tévé előtt ülve csinál:

80 perc 3 nőről 1 színésszel. Arnold Wesker színművének kérdése – a színlap megfogalmazásában: „észreveszi-e az embert valaki, fontos-e egyáltalán valakinek?” –

Több méter levegőben lógó kötél. Ez köti össze a talajt és az eget Frenák Pál elképesztően energikus, sodró és bravúros előadásában, ahol férfiak, férfitípusok