A Nevet a nap egy igazi közép-európai előadás: érezhető benne térségünk egyik legégetőbb problémája, hogy egyszerűen nem tudjuk egymást elfogadni. Bár a színdarab nem a

Rohonyi Gábornak egy pillanatig sem állt szándékában eltüntetni a hétköznapiságot, a megszokottságot a fabuláról, hanem átadta azt a zenék sivatagos, úttestes, végtelenül

Etióp királylány, velencei mór, japán gésa. Valószínűleg ezek a karakterek rémlenek fel a nem rendszeres dalszínház-látogatók számára az „opera” szó hallatán. No és

Sokszínű, pergő karneváli játék Boccaccio klasszikusai nyomán. A beregszászi színház társulata Vidnyánszky Attila rendezésében, Trill Zsolt vezetésével, biztos ízléssel,

A Pinceszínház Márai Sándor Az igazi című kisregényéből készített, egyfelvonásos előadása a már megszokott, de mindig újat mutató Márai-témákat dolgozza föl, igen

Ritka eset, hogy egy film forgatókönyvét sikerül úgy színpadi művé adaptálni, hogy az eredetivel azonos értékűként említhetjük. Márpedig ez sikerült 1984-ben – Berényi

A gaz csábító, a nők szíve összetörésének nagymestere, egy végletekig aljas Don Juan – bármely ezek közül híven jelzi Ornifle tevékenységét. A sikeres és tehetséges

Milyen nagyszerű, és visszagondolva éteri érzés, amikor csöppségünk még karonülő vegetatív lényként hol szende mormotaként, hol fel-felcsendülő szirénagépként

Hibát követnénk el, ha csupán érzékletesen és tökéletes élességgel bemutatott állapotokra és viszonyokra egyszerűsítenénk azt a rendszert, amit Zsótér Sándor épít fel

Zsótér Sándor sokadik „Lír” királya ezúttal a tőle megszokott komplex szimbólumok szövevényes, de profán csavarokkal egymásba fonódó rendszerét legfőképpen egy célra