Vajon mi hordjuk a ruhát, vagy a ruha hord minket? – fogalmazódhat meg a globális trendmánia és a komplexusgyártó celebvilág századában a kérdés, miután kijöttünk egy

Keserűbb, sötétebb, komorabb Pintér Béla mostani előadása, a Párhuzamos óra a megelőzőeknél. Míg a fogalmazás direktebb, élesebb, addig egyes jellegzetes pintérbélás

Egy kis régi jó Égből pottyant mesék , egy kis improvizáció, egy kis misztérium, egy kis szeretet és figyelmesség, egy kis felnőtteknek szóló, jelen világunkból

A Stúdió K Színház társulata izgalmas kísérlettel próbálkozik: nagy klasszikusok világhírű műveinek részleteit bábokkal értelmezik-parodizálják egy kis színpadon.

Maradhat a színész a színpadon hétköznapi önmaga? Játszhat úgy hitelesen, hogy nem zárja ki partnere iránti személyes érzelmeit? Feltétlenül többet tud a mesterségről, aki

Sergi Belbel, a katalán író-rendező reakciója mai, mobilkommunikációra alapozott társadalmunkra egy darab, amely nem elveti, nem megveti, hanem legalizálja a gsm-eket, a wapokat,

Lehet valami abszurd és művészi, úgy hogy ezzel párhuzamosan még meg is értünk belőle valamit? Vagy legalább abból, hogy miért készült el maga az előadás? Erre a kérdésre

Tracy Letts 2007-ben íródott darabjának szereplői egytől egyig a boldogságot keresik vagy keresték, de csak hamis pótlékokat – csapodár férjet, félrenevelt lányt,

Egy 19. századi ismeretlen szerzőtől származó novella Egressy Zoltán által dramatizált átiratát vitték színpadra a szombathelyi Weöres Sándor Színházban, ahol Dömötör

Mitológiai színész-bábjáték modern nyelvezettel, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, amely közhely most annyira igaz, hogy ezt a bábjátékot talán a szülők még egy fokkal