Legalábbis furcsa, ha egy előadásról nem igazán lehet eldönteni, hogy milyen. Mármint nem minőségét tekintve, lehet valami részben jó, részben rossz, nagyon jó vagy nagyon

Nehéz dologra vállalkozik, aki egy nemzeti klasszikussá és (ami ezzel együtt jár) kötelező olvasmánnyá vált regényt szeretne színpadra állítani. Az idők során rárakódott

Harangi Mária rendező eddigi munkái bizonyították, hogy érdemes kivárni a végleges állapotot, ezért úgy döntöttünk, hogy a jövő évad elején ismét megnézzük az

A Novák János rendezte és Scherer Péter által játszott Klamm háborúja című osztályterem-színházi előadás, úgy tűnik, szerencsésen hagyományteremtőnek bizonyul.

Kapitalizmus, globalizáció, technokrácia, bulvárvilág. Ez van ma – egy olyan világ, amit csak Xanax szal lehet kibírni, és ha nem kapjuk össze magunkat, akkor a nagy

Mi a színház lényege? Erről ahány rendezőt, színészt, dramaturgot, jelmeztervezőt vagy kritikust kérdeznénk meg, annyiféle válasz születne. Kálloy Molnár Péter és

Szerelmi háromszög a szexuális aktivitás alkonyán: egy kiöregedett iskolaigazgató, annak házsártos felesége és legjobb barátja, aki nem mellesleg lelkész. A finn szerző

A mindenki ugyanazt akarja érzés pulzál Izsák Lili egyszínű, pasztell terében, és a férfiakra aggatott, lényegi különbséget csak rikító színükben mutató öltönyében, de

Kívülről, előadásként szemlélve még történik egy olyan is ebben az érzelmi csodában, hogy az operaénekesek sokszor színészként léteznek a színpadon. Ebben a tekintetben

Cigányzenei alapra elénekeltetni a harmincas-negyvenes évek filmslágereit, kupléit és sanzonjait a magyar pop-underground (értsd: nem kommersz popzene) legkiemelkedőbb előadóival