A forradalom maga a romantika! E szó hallatán kiben ne visszhangozának Petőfi lánglelkű kávéházi szónoklatai, az „Egy gondolat bánt engemet”, a pesti srácok diadalmas

A színmű felépítése okán Verebes István és Farkasházy Tivadar emlékezetes Televáró című tévékabaréját (1985) idézi fel, és pontosan abba roppan bele, amitől ez a

Felborult minden. Értékek helyett gépies ítéletek. Érzelmek helyett hierarchia. Párbeszéd helyett pattogó szópárbaj. Figyelem helyett fegyelem. Torzult látszatvilág, amelyből

Történt valamikor a 19. században, hogy ifj. Johann Strauss úgy gondolta, lefesti a háború utáni Ausztria légkörét, és ez 1874-ben, egy önmagából kivetkőző, a problémákat

Napjaink egyik legnépszerűbb, de mindenképpen legismertebb bulvár napilapja nevével (Blikk) címezni egy darabot, több mint egyszerű közönségcsalogatás: maga a biztos

Belépvén a Nemzeti Színház kis padlástermébe mosolygós manónak vagy királylánynak öltözött színésznők fogadják az igen alacsony átlagéletkorral rendelkező, csillogó

„A házak falaira(iraira)
Puskát rajzoltam,
Az egyetlen forradalmár
Vagyok a városban”
(Lovasi András: Forradalmár)

1989 valóban rendkívüli év volt: megszűnt a

Természetes, hogy az egyszeri néző nem vár semmi mélyebbet, semmi agypróbálót, ha az Othello Gyulaházán című előadást választja. Gádor Béla története Zsurzs Éva

Hegedűs D. Géza az Egy csók és más semmi című, a színlap szerint operett műfajú (de talán hívebb lenne a valósághoz a zenés bohózat megjelölés), habkönnyű,

Egy mazurka és egy mesélő. A klasszikus kisasztal Gyabronka Józsefé, a billentyűk mögött pedig a szerző, Bächer Iván ül. A miliő különösen ötvözi a baráti hangulatot a