Brilliáns első, jó második, és nagyszerű harmadik felvonás. Egy vérbeli Molnár Ferenc-vígjáték, a maga jellemzően különc karaktereivel és jellegzetes stílű humorával, no

„Bánom is én” – mondhatta a Nádasdy Ádám által szerencsésen és „kortársszínpadképesre” újrafordított Shakespeare-klasszikus „felújított” címével összhangban

Egy helyszín, gyakorlatilag egyetlen cselekményszál és alig pár nap. Ezek a megállapítások akár illenének egy klasszikus színdarabra is, itt azonban van ám lótás-futás,

Bors néni szürreális, a gyermeki fantáziára komponált varázslatos világában találkozhatunk fakanállal varázsló macskával és repülő cipővel, megmosdathatjuk a Holdat és a

A közönség által valamiért hisztérikusan ünnepelt musical látványvilágában igen sokrétű, s mivel a színpadkép állandó mozgásban van, állandóan újat hoz. Túri

Két testvérpár, háború, egy viharos hajótörés és persze az emberi hülyeség: máris kész Shakespeare vígjátéka. Kentaur modern, látványos, és rendkívül praktikus

A kulcs a véletlenek folyama. Olyan véletleneké, melyek valójában nem is azok, mert mind mögött komoly szándék húzódik meg, még ha nem is akarják belátni a véletlen

A körkörös történelemszemlélet az egyik olyan fogalom, amit a középiskolából szinte valamennyien zsebre vágunk a maga misztikuma, és kínos realitástartalma miatt, amire a

A transzparenciára helyezi a hangsúlyt Kiss Csaba, aki az Új Színházban készítette el Choderlos de Laclos levélregényének, a Veszedelmes viszonyoknak stúdiószínpadi

És itt éppen valami ilyesmi történik: a férj, Yona egy éjszaka arra riad fel, hogy értelmetlen az élete, eluralkodik rajta a nihil, visszatérnek a vágyai, kívülről szemlélve