A szereplők motivációi pedig érthetetlenek: kicsit olyan, mintha a premier előtt kidobtak volna minden második jelenetet a szövegkönyvből. A hiteltelen alakítások mellett ritka

Félelemre okot adó jelek persze az elejétől fogva mutatkoztak. Mindig gyanús, ha a gyerekeken keresztül próbálják megtalálni az utat a szülők pénztárcájának legbelső

Az említett nappali (díszlet: Khell Zsolt) tipikus, sőt sablonos mintája egy középosztálybeli lakásnak: elegáns ülőgarnitúra, modern, értékesnek tűnő használati

Garcia Lorca drámája a mediterrán paraszti kultúra szikesre keményedett rendjéből, sokad íziglen öröklődő, vérbosszúkon át araszoló végzetéből indul ki, és azt mutatja

És ez talán nem is áll távol a dolog lényegétől, a később feltűnő profi színészek mellett ugyanis a PanoDráma színházi nevelési programjának résztvevőit látjuk. A

 Fordulatos, izgalmas történet bomlik ki, összetett karakterekkel, ahogy azt a társulattól megszoktuk. A sztori esztétikai prevenció is lehet: ha egyre csak nyomjuk magunkba a

Pintér Béla és Társulata hosszú évek után nem a Szkéné Színházban, hanem az Átriumban készítette el évi rendes előadását. Erre reflektál is a kerettörténet, amelyben

Van-e közünk sok száz kilométerre eső, sok tíz éve történt igazságtalanságokhoz, emberi gyarlóságokhoz? A régmúlt kettészakított faluja elmond-e valamit a jelen

Mohácsi János a pécsi hulladékbálás és a kaposvári vizsgaelőadás rusztikus-szalmás díszlete után harmadszorra Szombathelyen teljesen más térbe helyezte az előadást.

A szereplők semmiségükben szürreális életükben valódi ölelésekre, érintésekre és párbeszédekre is képtelenek egymással. Az olyan mondatokkal fémjelzett hangulat