Az alaphelyzet (melynek Eberhard Streul a kiötlője, ő írta az eredeti drámát, amit Parti Nagy átdolgozott) egy a színpadon pakoló kellékesből indul ki, aki munkája

Benkő Ágnes rendezése egy lineáris történetet igyekszik elmesélni pontról pontra, és bár közhelyes, hollywoodi fordulatokkal teli sztoriról van szó, magával ragadó, hogy

Sam Bobrick és Ron Clark, amerikai szerzőpáros darabja – nevezzük inkább történetecskének – egy faékegyszerű szituációt dolgoz fel: van egy gazdag férj (Paul), egy

Persze, nem láttam a Vidám Színpad akkori előadását, az akkori és a mostani Straub Dezső között, feltételezem, nem nagy a különbség. Mondjuk Gálvölgyi János és Harsányi

Az új fiú már nem is annyira új, másrészt profi zenész, harmadrészt meg okosan érvel, még öt perce sincsen a zenekarban, távlatot nyit a hétköznapok taposómalmát járó

Biztosan ismerős, amikor egy társaságban valaki olyan nagy formában van, hogy mellette minden más megszólalás csak leviszi a hangsúlyt, ezért egy idő után rajta kívül senki

Gáspár Ildikó átirata ugyanis nagyjából a harmincas évek elejének Németországába transzponálja Heinrich Mann elbeszélésének történetét, gazdag és szellemes

A teljességhez hozzátartozik, hogy A sehova kapujá t a Pintér Béla és Társulata tizenöt éves ünnepi retrospektív fesztiválján láttam, így nehezen tudok elvonatkoztatni

És hogy az milyen remek! Hátradőlve, behunyva a szem, teljesen máshová repül az ember. Kocsis Zoltán vezényel. Tele lendülettel, ami mégis finom, lágy, mintha csak egy

Az előadás személyes történetek sorozata. Hat szituáció, hat gondolat a vágy ról, hat gesztus arra, hogy a színház elsősorban közösségi tér, ami kölcsönös