Az alaphelyzet (melynek Eberhard Streul a kiötlője, ő írta az eredeti drámát, amit Parti Nagy átdolgozott) egy a színpadon pakoló kellékesből indul ki, aki munkája
Benkő Ágnes rendezése egy lineáris történetet igyekszik elmesélni pontról pontra, és bár közhelyes, hollywoodi fordulatokkal teli sztoriról van szó, magával ragadó, hogy
Sam Bobrick és Ron Clark, amerikai szerzőpáros darabja – nevezzük inkább történetecskének – egy faékegyszerű szituációt dolgoz fel: van egy gazdag férj (Paul), egy
Az új fiú már nem is annyira új, másrészt profi zenész, harmadrészt meg okosan érvel, még öt perce sincsen a zenekarban, távlatot nyit a hétköznapok taposómalmát járó
Biztosan ismerős, amikor egy társaságban valaki olyan nagy formában van, hogy mellette minden más megszólalás csak leviszi a hangsúlyt, ezért egy idő után rajta kívül senki
A teljességhez hozzátartozik, hogy A sehova kapujá t a Pintér Béla és Társulata tizenöt éves ünnepi retrospektív fesztiválján láttam, így nehezen tudok elvonatkoztatni