Két színész, egy bőrönd, benne néhány ruhadarab, továbbá némi közönség. Ennél több nem kell a színházhoz sem Európában, sem Afrikában. Magyarország és Zimbabwe tehát

E fordulatok bonyolultságát érzékeltetendő érdemes lejegyezni, hogy a Tihanyi Ildikó tervezte díszletszobának, amelyben a cselekmény összpontosul, hat ajtaja és további két

Arany Tamás, Kocsis Judit, Gieler Csaba
A szereplőkről és a történetről nem lehet túl sokat mondani: három barát (Péter, Rudi, Dönci – Blazsovszky Ákos, Arany Tamás,

Fáradhatatlanul záporozó fáradt és pihent viccek, szó szerint vett szópoénok zuhataga várja a nézőt A legyező re leginkább csak a sztori és a szereplők miatt emlékeztető

Dóczy Péter, Rékasi Károly, Baghy János
Bánfalvy Ági rendezői koncepciója szerint a Figaro házassága egy klasszikus vígjáték, így is adja elő, nélkülözve bármilyen

Tóth József, Fehér Ildikó
Szarka János rendezése szinte betűről betűre tartja magát Szakonyi művéhez (túlzottan is: némi sűrítés, húzás nagyon nem ártott volna az

„Az életem csúcsán vagyok, annyira, hogy most lenne a legjobb meghalnom, hogy boldogan tegyem” – namármost úgy vagyunk berendezkedve, hogy amint ez valakiben felmerül mint

Mert elkeserítő olyan világban élni, amelyben minden sémákra épül. Amelyben az embereknek elég egy-két jó szó (az olaj) ahhoz, hogy elhiggyék: foglalkoznak velük. Amelyben

Látszatra minden stimmel: kastélybútorzat, nagy ablak, misztikus éjszaka, három szmokingos férfi bejön, kisvártatva elkezdődik a dráma, a kihallgatott párbeszéd a zeneszerző

Mel elveszti az állását, miközben folytonos konfliktusban áll a szomszédok egy részével (ne háromemeletes bérházra, hanem sokemeletes lakáskomplexumra tessék gondolni, máris