Egyetlen ember sorsában egy nővérek és irgalom nélkül maradt ország látlelete.
Egyetlen ember sorsában egy nővérek és irgalom nélkül maradt ország látlelete.
A TÁGRA ZÁRT SZEMEK próbája valóban inkább próbának tűnik, mint kész előadásnak.
Nem volt meg az a kínzó késztetés a motívumok átgondolására, ami a jó előadások jellemzője.
Az előadáson látszik is, meg nem is, hogy biztos kézzel, átgondolt ötletekkel nyúltak a drámához.
Az előadás legjobb pillanataiban sikerül hitelesen éreztetni az élet bonyolultságát, a lángoló félelmet és vágyat, ami ott van mindenkiben.
Lukáts Andor rendezése intő példa, hogy egy teljesen átlagos ember mennyire könnyen képes politikai frázisokat meglovagolva másoknak ártani.
Minden jó történet egy kocsmában kezdődik.
Az előadás – a szöveg és a rendezői jelek mellett – alapvetően a színészi játékra épít, és ebben az esetben van is mire.
Több eredetiséget vártunk volna egy ilyen nagy dirrel-dúrral beharangozott bukástól.
Önmagában még egy ennyire kényes téma is kevés ahhoz, hogy egy előadás ürügyévé váljon.