Spiró György ugyanis abszurd komédiát írt, nem pedig szocio-társalgási vígjátékot, és ezt Valló Péter rendezése a Jókai Színházban jobban kezeli, mint Marton Lászlóé a

Mit ártalmatlan: szürke. Ugyan az elején meghökkent, hogy mi, a közönség le vagyunk kukkolózva, egy amúgy szimpatikusan nyitott pár igen alulöltözött férfitagja konkrétan

Egy amerikai férfi, Cliff Bradshaw érkezik Berlinbe. Éppen szilveszter estéje van, 1931-et írunk. Cliff gyakorlatilag azonnal megismerkedik a német főváros éjszakai életének

Mert a produkció a monoton, szürke mindennapokat állítja szembe az emberi test, a mozgás szabadságával, könnyen felfejthető szimbólumrendszer mentén. Az előadás

Egyáltalán nem lenne fair azt mondani, hogy csak úgy színpadra ejtették A tanítónő t. Hiszen a két felvonás közötti különbség, az első rész darálós, gyorstalpaló-szerű

A kisfiú meg az oroszlánokban ugyanis nincsen semmi jelzés, ami arra utalna, hogy Bal József rendezőnek és a Magyar Színház társulatának a kell, mert muszáj on kívül

Most, hogy Székely Csaba személyében már nekünk is lett egy saját Martin McDonagh-nk, és a Bánya -trilógia sikersorozata azt bizonyítja, hogy nagyon is megvan a létjogosultsága

A helyszín a Római Birodalom, a cézár Caligula, a probléma pedig az, hogy a szabadság határait feszegető császár a jeruzsálemi zsinagógában – úgy, ahogyan minden más

Persze az dicséretes Forgács Péter rendezőtől, hogy megpróbálta az irgácsi kocsma történetének humorát kiemelni, csak hogy ennek eredménye nem tragikomédia lett, hanem egy

Nem volt rossz: többnyire egyszerűen érdektelen volt. A Megöltem az anyámat már dramaturgiailag is bonyolult, ugrálunk az időben, a valóság és fikció között, belső