A dráma egyetlen napba sűríti a Tyrone család múltját, jelenét és jövőképtelen jövőjét, a derűsnek látszó, a látszatok mögötti valóságot még csak utalásokban,
A dráma egyetlen napba sűríti a Tyrone család múltját, jelenét és jövőképtelen jövőjét, a derűsnek látszó, a látszatok mögötti valóságot még csak utalásokban,
Nagyzolás, felszíneskedés, egymással való versengés és persze mértéktelen rongyrázás jellemzi a Solmay-család életvitelét, mindez azonban csak annyira lehet stabil és
1608-ban, Erdélyben vagyunk – méghozzá a Miskolc Nemzeti Színház legújabb nagyszínpadi bemutatóján, Móricz Zsigmond Erdély-trilógiája első részének, a Tündérkertnek a
Székely Csaba azonban nem is a történelmi személyiséget, hanem kortársunkat, a hatalomvágyó, törtető politikust látta meg Vitéz Mihályban; Béres Attila rendezése pedig
Ebből a szempontból érdekes a szereposztás, mert amíg a simulékony vezetőt a határozott kiállású Mátray László játssza (aki például nemrég tökéletes választás volt
Mert éppen ez a két dolog jellemzi az egész előadást: játék azzal, hogy mi „igazi” és mi nem ebben a többszörös színház a színházban szituációban, és a játék a
Ezúttal anya-lánya szerepében az említett „remek színésznő” titulust Pogány Judit és Pokorny Lia érdemlik ki – Gigor Attila rendező legfőbb érdeme pedig az, hogy a
Az sem segít, hogy a nézőteret a színpad két oldalára helyezték. A világítás miatt látni a szembeülőket, és nagyon nehéz figyelni a gyakran elemelt színpadi nyelvezetre,
A szereplők motivációi pedig érthetetlenek: kicsit olyan, mintha a premier előtt kidobtak volna minden második jelenetet a szövegkönyvből. A hiteltelen alakítások mellett ritka