Az említett nappali (díszlet: Khell Zsolt) tipikus, sőt sablonos mintája egy középosztálybeli lakásnak: elegáns ülőgarnitúra, modern, értékesnek tűnő használati

Garcia Lorca drámája a mediterrán paraszti kultúra szikesre keményedett rendjéből, sokad íziglen öröklődő, vérbosszúkon át araszoló végzetéből indul ki, és azt mutatja

 Fordulatos, izgalmas történet bomlik ki, összetett karakterekkel, ahogy azt a társulattól megszoktuk. A sztori esztétikai prevenció is lehet: ha egyre csak nyomjuk magunkba a

Mohácsi János a pécsi hulladékbálás és a kaposvári vizsgaelőadás rusztikus-szalmás díszlete után harmadszorra Szombathelyen teljesen más térbe helyezte az előadást.

A megszállt Koppenhágában élő, idősödő fizikust, Niels Bohrt (Gyabronka József) és feleségét, Margarethet (Kútvölgyi Erzsébet) meglátogatja régi barátjuk, a fiatal

*Jurányi Inkubátorház*

Több monitor, laptop, tablet, hangszórók, Facebook, Skype, Instagram, tumblr… A színpadkép önmagában árulkodik arról, hogy mi készülődik itt:

Hogy milyen Kurázsi mamá t lehetett várni Zsámbéki Gábortól, arra a legegyszerűbben így lehet válaszolni: amolyan katonásat. Mert a Katona, pozdorjaszekrényeivel, divatosan

A színpad szinte teljesen üres: néhány hangfal, mikrofonállványok, talán egy szék oldalt, fekete építkezési fólia a földön és egy focilabda a tucatnyi nő között. Egy

A színpadot két pólus uralja. A később nemzetek arénájaként – az előadás után, a történetet értelmezve még inkább cirkuszaként – értelmet nyerő, ovális

Interakciók, dialógusok és konfliktusok persze vannak, ebben a csehovi mikroközösségben azonban mindenki szélsőségesen csak magára figyel. Aki szerelmes, az nem önzetlenül az,