Tomi, Keri és Natasa – az őket játszó színészek kereszt- és beceneveiből kapták hőseink a nevüket – minden reggel találkoznak egy nagy fánál, elszívnak egy cigit, és
Tomi, Keri és Natasa – az őket játszó színészek kereszt- és beceneveiből kapták hőseink a nevüket – minden reggel találkoznak egy nagy fánál, elszívnak egy cigit, és
mi csinálj milyen micsodát,
ha mi csinál kicsodával;”
Ha valaki mindebből nem ismerné fel elsőre a Himnuszt, az még nem nagy probléma. Ennél sokkal nagyobb, ha valakit
És talán jön valami a történetből is. Tényleg csak az elején zavar, hogy lötyög a székem ülőkéje, aztán előredőlök, lássam jobban a játszókat. Nem megy. Mármint
Tárgyszínházunk kezdetén a narrátori történetmesélés alatt Amit Drori lepkét reptet az otthonosan megvilágított „játéktér” ekkor még „becsomagolt” elemei
Pedig Gergye Krisztián rendezésében tulajdonképpen nincs semmi extra, magasröptű dolog a színpadon: nyitóképként egy családi anti-idill-szerűséget látunk – mosnak,
A hideg futkos a hátamon, ha a Droszt után belegondolok, munkahelyi adottságként a taxisoknak tulajdonképpen a legszélesebb társadalmi réteg minden furcsaságát, szokását és
A Korrupció már a címében is árnyaltan lefesti azt az általános hangulatot, ami az embert elönti, ha meghallja ezeket a kifejezéseket: politika, politikus, politikai elit,