A Kosztolányi Dezsőné Karinthy Frigyesről című művéből kiinduló, Karinthy Frigyes saját írásaival tűzdelt monodráma Haumann Petra előadásában sem nem indul sehonnan, sem

Interaktív előadás - hangzanak Bálint András kezdőszavai -, de jelen esetben ez azt jelenti, hogy ő beszél, mi pedig csöndben figyelünk. Olyan párbeszéd, ahol a néző

Ahogy von Finkelstein megjárta a Dunával, ahogy a közlekedési dugót átkozza a szeretőjéhez igyekvő férfi, ahogy az asszony megtudja, hogy a férjének rákja van, ahogy a volt

„… aztán csak nézel, és érzed, ahogy a torkodat szorítja, és még mindig beszél... anyja utálta, a férje - Lajos - megcsalta, amikor idegklinikán volt, a gyerekeket is

A rengeteg szereplőt felvonultató, több évet felölelő, elképesztő terjedelmű Shakespeare-királydráma, amely bőséggel át van itatva vérrel, brutalitással, érdekekkel,

Az autista gyerekek naplóiból összeállított szövegkönyv, ha szó szoros értelemben véve drámaként nem is, de összetett és változatos belső monológként hibátlanul

Rohanó világunkban megállni, és meghallgatni egy mesét olyan luxus, amihez tényleg színházi környezet kell. A mese pedig a felnőttvilág általános álláspontja ellenére sem

Szürke ajtókilincs nyitja a szürke szoba szürke ajtaját, ahol egy szürke ember szürke életében kényszeredetten nekifeszül a szürke világból kipréselni némi színt. A

Minden innen indul, és ide jut el. Ha komolyan vesszük a kiindulási pontot, és feltesszük az első kérdést, a legelsőt, ami felmerül, ösztönösen és magától értetődően,

80 perc 3 nőről 1 színésszel. Arnold Wesker színművének kérdése – a színlap megfogalmazásában: „észreveszi-e az embert valaki, fontos-e egyáltalán valakinek?” –