Jól hangzó ötlet a kegyetlenségeiről elhíresült, az utókor számára meglehetősen misztikus életet élt Báthory Erzsébet alakját a maga ellentmondásaival – és nem csak a
A múltkor Arthur Miller kapcsán oda jutottunk, hogy a patetikum megöli a színházat, ennek bizonyításához lehet, hogy elég csak felidézni néhány emléket „Thália
Princeton, egy frissen diplomázott, huszonnégy éves (_természetesen_ munkanélküli) srác, hátrányos anyagi helyzetét szem előtt tartva, kivesz egy lakást az Avenue Q-n, ahol
Hogy az a méteres marhaság, miszerint a színháznak tanítania kell, még nem tudta magát kienni a köztudatból, az alapvetően társadalmi probléma, de hogy egy újonnan ifjúsági
Hiszen miért ne létezhetett volna egy vizuálisan hol a Lucky Luke-képregény Dalton nevű szélhámostestvéreit, hol a Queen frontemberét, az atlétatrikós Freddie Mercuryt
Ezt az érzetünket azonban biztosan nem Kentaur díszleteinek köszönhetjük. Abban ugyanis, azon kívül, hogy nagy és élethű – tulajdonképpen egy sztenderd amerikai nagyváros