Másodikra azonban nagyon sürgősen érdemes lett volna elfelejteni ezt a remek ötletet, ugyanis a színpad nem bírja el azokat az általánosságokat, amelyeket a film igen. Vagy

Jó, László Miklós ezen az alapötleten is csavart egyet, hiszen nála Asztalos úr és Balázs kisasszony látva utálják, és csak látatlanban szeretik egymást. És ehhez a

Már az indítás az abszurdba hajlítja az előadást: a hetvenes években, egy strandon készült fotók elevenednek meg. Bozsik azonban nem másolja a képeket, hanem újrafogalmazza

A ring két oldala persze le van bontva, hogy belássunk rendesen, amúgy van kék sarok meg piros sarok, úgy tippel az egyszeri néző, hogy ennek valami olyasmi jelentése van, hogy

Például mi történik, ha valaki nem csak képzeletben, de mondjuk a valóságban is amerikai képregényhősöket megszégyenítő népszerűséggel és erővel szeretne rendelkezni?

Ahhoz azonban, hogy a helyzetkomikumok működni tudjanak, legalább alapszinten érdemes lett volna átgereblyézni az eredeti szöveget, és ha már nem fér el a miskolci

Az előadás egy gazdag műfajiságú, furcsa kísérlet, ahogyan azt a cím is jelzi: „terv”. Ez a nézői bizonytalanságot fokozó felütésre hívatott ráerősíteni, hiszen az

A Centrál Színház előadásában mozgásukkal és ötletes gesztusrendszerükkel (amit, ha nem beszélnének, nyugodtan nevezhetnénk pantomimnak), a klasszikus fordításra

Kasimir és Karoline Októberfest alatt zajló szakítását Schürzinger, egy töketlen, szorongó szabász ál-naiv udvarolgatása löki a végső stádiumba. A barátok, Franz és

Kutyaugatással indul a reggel a darabbeli holland faluban, akárcsak a Pityu bácsi fiá ban, Háy Jánosnál. És a Menczel Róbert berendezte színpad is inkább hasonlít a