Béres Ilona, Pavletits Béla, Csernus Mariann
Joseph Kesserling bohózata háborús allegória – lenne, bár nyilván alkalmas az őrült világ bármilyen párhuzamos jelzésére

Mert abból az első felvonásban nincs túl sok köszönet, hogy affektáló, gyerekeket játszó felnőttek csilivili ruhákban kergetik a jampi élet illúzióját, körülbelül annyi

A gyerekekre szabott mozgalmas, színes, ötletvarieté azon kívül, hogy minden pillanatában önfeledten „mesél”, a szó egyfajta posztmodern, lendületes értelmében, még a

A tehetség az egyik legszebb szavunk. Ennyire tiszta, magasztos, és tiszteletet ébresztő, feltétlenül pozitív fogalmunk talán csak nagyon kevés van. Pedig a tehetség legalább

A történet főhősei három kiábrándult és magára hagyatott (megcsalt, szexhiányos, leszbikus) huszonéves, akik egyre inkább gyűlölt, impulzus nélküli életük egyik

Ranyevszkaja földbirtokosnő öt év európai utazgatás után, tele emlékekkel és adóssággal érkezik meg szeretett hazájába, Oroszországba. Négy évtizeddel vagyunk a

A műsorterv összeállításánál még csak a jól értesültek és a jövőbelátók tudhatták, mennyire aktuális lesz a bemutató idején az Othello Gyulaházán Zalaegerszegen.

Ha egy nő a Casanova nevet hallja, rögtön egy rosszéletű, ám igen vonzó férfi képe jelenik meg gondolataiban. Ha egy férfi hallja a Casanova nevet, azonnal vetélytársat és

Benedek Miklós a Nemzetiből való távozásával egyúttal kézen fogta Tingli-tangli című előadását és a színészekkel egyetemben átköltöztek a Pinceszínházba, ahol

Jó-e, ha a rendező választ magának darabot? Jó-e, ha már előre víziója van a produkció megvalósításáról? Megél-e egy adott színház adott körülményei között az