A kommunizmus történetének feldolgozása ritka vendége a magyar színházaknak, bár a székesfehérvári produkció nem tekinthető e tekintetben egyedinek: legutóbb a Harmadik

„Cate” és „Falk” sokáig élték a felszín alatt fortyogó-rotyogó boldogtalanság mocsarában, olyan sokáig, hogy „Cate” a válás előtt már csak egy lehetőséget

London, 2005 júliusa. A napokban hirdették ki, hogy 2012-ben London rendezheti az Olimpiát. Egész Nagy-Britannia örül a sikernek, ám a nagy boldogságot pár nap múlva rettenetes

Elég sajátosan nyomasztó, koncepcionálisan taszító hangulatot teremt a Nemzeti Színház színpadán Bezerédi Zoltán rendező az Úri muri első felvonásában, amit azonban

Tony a hatalmas színpadon egy tisztességes szólószámban kürtöli világgá hirtelen, lágyan lángra gyúlt szerelmét, amely majd elemészti a szívét. Gyönyörű, tiszta, erős

Balsai Móni, Gémes Antos
Itt van az első jel az előadásban, hogy valami nem stimmel. Mert eddig szinte minden passzent: a párbeszédek peregnek, az események sűrűek,

Fehér Ferenc darabját a fonott kalács fonja körbe, öleli keretbe, és a kalácsevés, kalácstörés motívuma. Vannak helyzetek, képek, pillanatok, amelyek megvilágítják az

Példaként a balladai homály, amely olyannyira meghatározza a szkénés produkciót, az itt nincs. Mohácsi nem időtlen, ám korszerű példázatot mesél, hanem inkább stilizált,

Tulajdonképpen érdekes lehet, hogy az est főszereplője, Fábián Gábor vajon Bodó Viktor rendezővé, Patrick Bateman fikciós tömeggyilkossá vagy Jack Bauer tévé-akcióhőssé

Cserna Antal
Ez egyrészt köszönhető a már említett nem túl átütő alakításoknak, illetve annak, hogy bizonyos jelenetek eléggé vontatottak. Talán, ha kicsit többet