Eric Idle, a darab szerzője (és a film 1/6 alkotója) szerencsésen úgy dolgozta fel a mozit, hogy még véletlenül se akarja belőle ugyanazt kihozni, és ez az egyetlen lehetősége

1954. július 4-én míg az amerikaiak vígan ünnepelték függetlenségük 178. évfordulóját, durrogott a pezsgő és boldogan zengtek az utcák, addig a díszbe öltözött magyar

Álltak már önök a lakásajtó előtt, éppen felismerve azt, hogy kulcs hiányában az ajtón való áthaladás lehetetlen? Kezdtek hosszas, alapos, roppant kétségbeesett kutatásba

A felmerülő kérdés: vajon milyen is igazából a mi kis városunk , amely jelen esetben Nyíregyháza? Leírható sok-sok statisztikai adattal, közismertekkel és meglepőekkel

Amphitryon, a jelentős hős éppen Thébá(nyá)ból érkezik haza, amikor szeretett és mindenekfelett hű felesége, Alkméné hálát rebeg életük legodaadóbb, legforróbb,

Közkeletű vélemény, hogy Rejtő Jenő olyan különös színfoltja a (népszerű) magyar irodalomnak, amely jószerével adaptálhatatlan. Szoktuk is sorolni a nyilvánvaló filmes és

A gyerekekre szabott mozgalmas, színes, ötletvarieté azon kívül, hogy minden pillanatában önfeledten „mesél”, a szó egyfajta posztmodern, lendületes értelmében, még a

A tehetség az egyik legszebb szavunk. Ennyire tiszta, magasztos, és tiszteletet ébresztő, feltétlenül pozitív fogalmunk talán csak nagyon kevés van. Pedig a tehetség legalább

A történet főhősei három kiábrándult és magára hagyatott (megcsalt, szexhiányos, leszbikus) huszonéves, akik egyre inkább gyűlölt, impulzus nélküli életük egyik

Ranyevszkaja földbirtokosnő öt év európai utazgatás után, tele emlékekkel és adóssággal érkezik meg szeretett hazájába, Oroszországba. Négy évtizeddel vagyunk a