Odesszában gyakorlatilag ez történik. Aki esélyt talál magának arra, hogy egy ne reményvesztett és lehetetlenül nehéz életet élhessen, az foggal-körömmel ragaszkodik a

Pedig a felcsapás frappáns. Gállfi László, alias Carl Åkerblom kikukucskál a függöny mögül, és elkezd hozzánk zavartan beszélni valamit, és érezzük, hogy ott a függöny

Történet helyett sokkal inkább a röhejesen ragaszkodó, akaró, érzelmi zsákutcákba és túltöltődésekbe belefutó emberek nem túl higgadt, sőt, kifejezetten agresszív

Telihay Péter biztosra ment, hiszen egyszer már Szolnokon megrendezte A Karamazov testvérek Richard Crane készítette színpadi adaptációját, aki jó érzékkel emeli ki a négy

Mármint: igaznak lehet igaz, csak nem színház. Önmagában nem az. A Dolcsaja vita című produkcióban azonban ez az egyetlen, ami érvényesen létezik, minden más hiányzik.

Sok a hasonlóság a mai itthoni viszonyok és a '20-as, '30-as évek ausztriai közélete között: a boldog békeidők utáni háborúból még szinte felocsúdni sincs idő, amikor a

Pedig az a színháztörténeti érdekesség hozzánk köti, hogy a szerző, N. Richard Nash annak idején egy magyar író, Török Sándor egyik színművét, A komédiás t vette

A történet szerint Gyuri igazi csaló: diplomatának tud öltözni, és azon kívül, hogy remekül tudja törni a magyar nyelvet, még a pénzszórásban is jeleskedik, amiből gyári

Mindössze egy dolog van, ami összetartja a bő két és fél órás előadást, és ez nem más, mint az erotika. A vörös szín mindvégig dominál a színpadon, egyszerre jelképezve

Ugyanis nézve az egyébként tiszteletre méltó vállalkozás megvalósulását, nem derül ki, milyen okok vezettek éppen A Mester és Margaritá hoz. Csizmadia Tibor rendezése