Keszég László rendezése a mindent kitöltő semmiről szól, Mr és Mrs Smith kertvárosi családi házának kertjében (Cziegler Balázs hiperreális, mégis titkokat hordozó

Van Pisti, illetve vannak Pistik, illetve Pisti nincs – a legpontosabban talán úgy lehetne ezt megfogalmazni, hogy Pisti hol van, hol meg nincs, de állapotától függetlenül biztos,

A szereplők mindenesetre estélyi öltözetben lépnek fel (Benedek Mari jelmezei egyszerre felidézik a szereplők karakterét és eltávolítják ezektől a színészeket), és

Szabó K. István a darabból ugyan következő, de kohéziós erőt alkotni képtelen keretbe helyezi Dürrenmatt amúgy remek dramaturgiával és logikával felépített történetű

A gyerek életében meghatározó pillanat, mikor megérti, ő is el fog múlni. Egy görkorcsolya-balesetben eltörött kéz sínberakása közben, vagy vadul átivott, átdrogozott,

Bár minden szál Krammerhez vezet, ő csak hosszas előkészítés után lép színpadra, amikor a többiek elbeszéléséből szinte már mindent tudunk róla, ahogy arról a tágabb

Persze az dicséretes Forgács Péter rendezőtől, hogy megpróbálta az irgácsi kocsma történetének humorát kiemelni, csak hogy ennek eredménye nem tragikomédia lett, hanem egy

A sorok között olvasás művészete az abszurd. A valóságos elemek teljesen valószerűtlen összeillesztése olyan erőt ad az alkotásnak, amely könnyen lehetővé teszi, hogy

Hogy miért a sok bicikli és kerék, az nem derül ki pontosan, talán gyerekjátékok. Ahogy a cumisüveg és a tologatható, járókaszerű valami is arra utal, hogy Tóték portája

Berényi Gábor pontosan kivonatolta Örkény István Macskajáték című darabjának két szereplőjét, Orbánnét és Gizát, valamint kettejük levelezését, dialógusait, mindkét