Vodkával, vermuttal és gépolajjal átitatott delíriumos létballada a Stúdió „K” Hű, de messze van Petuski! című előadása, amelynek edzett, hithű és kizökkenthetetlen

Az újonnan alapított szombathelyi Weöres Sándor Színház második bemutatója, a Szerelmes Balázs nem tesz mást, mint továbbgondolja, és sarkítva felmutatja nekünk utóbbi

Vinnai András szellemességet, aktualitást és rengeteg lehetőséget magában hordozó szövege Gothár Péter körszínpadán a végítélet reménytelenségének és

Bujtor István veszprémi színigazgatóként és rendezőként olyan anyaghoz nyúlt, amelyet kívülről-belülről ismer: a Száll a kakukk fészkére című Ken Kesey-regény (illetve

Gogolnak a választás képtelenségéről, a változás vállalhatatlanságáról szóló darabját, a Háztűznéző t tűzte műsorára a Magyar Színház. Hogy miért ezt

Hétköznapi emberek egy hétköznapi helyen és időben. Dolgoznak, bár hogy ki konkrétan mit, az nem tudható, ők sem tudják igazán. A déli élénkülést vészriadó zavarja meg:

Lukas cipővel, feslett felöltővel és zálogjeggyel teli zsebbel nyílik a művészet míves kapuja, mert mi más adhatná a filozófiához az alaphangot, mint a korgó gyomor? A

A szerelemről évszázadok alatt kiizzadott bölcs mondások egyike sem említi meg a legmélyebb ösztönökből kibuggyanó, színtisztán hormonvezérelt, testnedvektől iszamós, a

Adott egy család, egy halott apával, egy alkoholista, számító fiúval, annak ideggyenge, törtető ex-feleségével, egy síró-picsogó, sokgyerekes, álszent lánnyal, egy hazudni

Generációk egymás mellett beszéléséről, kiüresedett világról, az emberek elállatiasodásáról, az ösztönök felülkerekedéséről akar beszélni Csiszár Imre az Ericsson