Lázár Kati egyszemélyes előadásában érezhetően ez mégsem jelent gondot, a színésznő naplóin keresztül nagyon is átélhető és emberi problémákat mutat be, miközben

Nem attól jó egy előadás, hogy könnyen érthető – de azért ez nagyban hozzájárul az élvezethez: márpedig Kun Attila koreográfiája érthető. Nem úgy indul, aztán mégis

Camus A pestis című regénye és a belőle Francis Huster által készített dramatizált változat sokrétű és izgalmas párhuzamot tud teremteni szinte bármely korban a pusztító

Sajnos pontosan így áll a helyzet a Magyar Színház 1994-ben, vagyis tizennégy éve bemutatott előadásának jelenlegi állapotával. Higgins professzort Mihályi Győző játssza,

Ehelyett indításként egy képet kapunk a düledező baktertanyán (ismét a pajtaszínházat idéző díszlet: bal oldalon a felettébb ízléstelenül berendezett natúrkonyha,

A darab jól kezdődik: egy minden rossz musicalszínház körül sorra hullnak el a kritikusok. A közhelyre csöppenő pátosztól az év nézőjének örökbefogadásáig mindenre kész

Béres László rendezése már a színház bejáratánál jelzi a nézőnek, hogy nem egy távoli, másokról szóló történetet lát majd, még ha a ruhatár felé indulva nem is

Viktor Rizsakov félreteszi a darab primer értelmezését-megjelenítését – nem pincét kapunk, piszkos csavargókkal, ágyon fekvő beteg asszonnyal és verekedő nővérekkel, hanem

Marton László gördülékenyen működteti az előadást, jó szituációkat teremt, hogy a négy színész kiteljesedjen, megmutathassa saját szólamának minden hangszínű,

Ez persze csak játék, mert lehet, hogy az irodalomtörténet feljegyezte, pontosan honnan jutott Büchner tudomására Woyzeck korabeli, tragikus végű története, nem ez a fontos.